HADD MENJEK ISTENEM MINDIG FELÉD

422. dícséret

1. Hadd menjek, Istenem,
Mindig feléd,
Fájdalmak útjain
Mindig feléd.
Ó, sok keresztje van,
De ez az én utam,
Mert hozzád visz, Uram,
Mindig feléd.

2. Ha este száll reám,
S csöndes helyen
Álomra hajtanám
Fáradt fejem:
Nem lesz hol nyughatom,
Kő lesz a vánkosom,
De álomszárnyakon
Szállok feléd.

3. Szívemtől trónodig
Mily szent csoda!
Mennyei grádicsok
Fényes sora.
A szent angyalsereg
Mind nékem integet;
Ó, Uram, hadd megyek
Én is feléd!

4. Álomlátás után
Hajnal, ha kél,
Kínos kővánkosom
Megáldom én.
Templommá szentelem,
Hogy fájdalmas szívem
Uram, hozzád vigyem,
Mindig feléd!

5. Csillagvilágokat
Elhagyva már,
Elfáradt lelkem is
Hazatalál.
Hozzád, ha eljutok,
Lábadhoz roskadok:
Ottan megnyughatok
Örökre én.

VIDEO

https://www.youtube.com/watch?v=Kx--KBUQZ58

Szöveg: Sarah F. Adams (1841), Fordító: Áprily Lajos (1887–1967)
Dallam: Lowell Mason, 1856; OSVÁTH Viktor, 1968

Forrás ~ Internet

 

 

HA RÁM GONDOLTOK SOHA NE SÍRJATOK

Ne fájjon Nektek, hogy már nem vagyok

Hiszen Napként az égen Nektek ragyogok!

Ha szép idő van, s kék az ég,

Jusson eszetekbe sok szép emlék.

Ha Rám gondoltok, soha ne sírjatok

Inkább a szép dolgokon kacagjatok!

Ha telihold van, az értetek ragyog,

S azt jelenti,hogy boldog vagyok.

Ha hullócsillag száll az éjféli égen

Akkor mondjatok egy imát értem!

Én is imát mondok majd értetek,

hogy boldog lehessen szívetek.

Ha Rám gondoltok soha ne sírjatok,

Hiszen a szívetekben jó helyen vagyok...

Forrás ~ Internet

 

EMLÉKEZÜNK

Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet,

de a kegyetlen halál mindent összetépett.

Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél,

nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél.

Egy reményünk van, mi éltet és vezet,

hogy egyszer majd találkozunk veled.

Forrás ~ Internet