Oldalak


FOHÁSZ AZ ÁLDOZATOKÉRT

Értetek fohászkodunk, kik békétlen világunk áldozatai vagytok,
Kik a Teremtőtől kapott életetek félig évén, imáinkban hordozunk,
Kiket gyászol nép, otthon, család, kiket nem várhat senki már,
Értetek szól most imánk, legyetek áldottak és csendes álmotok,
Isten szent kegyelme legyen vigaszotok, irgalma orvosotok.

Istenünk törlöd le a könnyeit özvegynek, árvának,
Add vigasz és adj békét a békétlen világnak. Amen.

'Adj Urunk örök nyugodalmat nekik! Az örök világosság fényeskedjék nekik!
 Legyen áldott az emlékük!' Amen.


TANÁCS

Kiket szeretsz, s akik szeretnek,
Ha bántanak, ha megsebeznek,
Ne haragudj rájuk sokáig!

De öntsd ki szíved s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét
Bocsáss meg! Hidd, enyhedre válik!

Oh egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szívünk éppen nem akarja.


Mi is talán vérzünk a sebben,
Nekünk is fáj még élesebben,
De büszkeségünk be nem vallja.


Ne légy hát büszke, légy őszinte,
Híved legott azzá lesz szinte.
Oszlik gyanú, megenyhül bánat!


Oly váratlan jöhet halálunk
S ha egymástól haraggal válunk,
A sírnál késő a bocsánat.


Gyulai Pál

Forrás ~ Internet




HA RÁM GONDOLTOK SOHA NE SÍRJATOK

Ne fájjon Nektek, hogy már nem vagyok
Hiszen Napként az égen Nektek ragyogok!
Ha szép idő van, s kék az ég,
Jusson eszetekbe sok szép emlék.

Ha Rám gondoltok, soha ne sírjatok
Inkább a szép dolgokon kacagjatok!
Ha telihold van, az értetek ragyog,
S azt jelenti,hogy boldog vagyok.


Ha hullócsillag száll az éjféli égen
Akkor mondjatok egy imát értem!
Én is imát mondok majd értetek,
hogy boldog lehessen szívetek.


Ha Rám gondoltok soha ne sírjatok,
Hiszen a szívetekben jó helyen vagyok...


Forrás ~ Internet



HALOTTAK NAPJÁN

Istenünk, gondviselő édes Atyánk!
Szomorú szívvel és vigasztalást kereső vággyal
jöttünk Hozzád ebben az órában is.
Lelkünkben itt élnek ma is, akik eltávoztak,
szellemük, lelkük itt él közöttünk.

Ilyenkor, Halottak Napján újra és újra megértjük,
hogy a halállal nincs vége mindennek,
nem szakad el minden kötelék,
amelyet az élő és a halott között a hit,
a példaadás, a remény és szeretet szálai kötöttek össze.


Istenünk, áldd meg emlékeinket, töröld le a könnyeinket.

Erősítsd meg hitünket abban a tudatban, hogy nincs mitől
rettegnünk, mert akár éljünk akár haljunk, mindig a Tieid vagyunk.
Szeretetedtől semmi nem szakaszthat el sem életünkben, sem halálunkban.


Halottaink porainak adj csendességet, zavartalan pihenést,
lelkünknek örök üdvösséget atyai kebleden. Amen.


Forrás ~ Internet


IMA A HALOTTAKÉRT

Üdvözítő Jézus Krisztus!Kérünk téged,
fogadd országodba híveidnek lelkét,
akikért szent véredet kiontottad.

Emlékezzél meg, Uram,
hogy gyarló az emberi természet,
és olyanok vagyunk, mint a mezei
virágok, melyek hamar elhervadnak,
és a szél könnyen széthordja szirmaikat.

Te, aki a keresztfán meghallgattad
a hozzád folyamodó jobb latrot,
és a paradicsomnak örömét ígérted néki,
hallgasd meg híveidnek kiáltását is,
és kegyelmesen oldozd fel a világból
kimúlt szolgáid lelkét minden bűnük kötelékétől,
hogy a feltámadásnak dicsőségében a választottak
között részesüljenek az örök életben.

Adj nekik, Uram, örök nyugodalmat,
és az örök világosság fényeskedjék nekik! Amen.

Forrás ~ Internet


Aranyosi Ervin ~ Vajon miért is jó temetőbe járni?

Vajon miért is jó temetőbe járni,
elporlott testek közt, csendben sírdogálni?
Mint kiszáradt kúthoz, jár oda az ember,
melyben nincsen élet, honnan vizet sem mer.

Minden évben egyszer ünnepelsz egy napot,
mintha a szeretted, aznap lenne csak ott.
Pedig talán sejted, nem hal meg a lélek,
elment kedveseink, másik síkon élnek.


Reájuk gondolni, bármelyik nap lehet,
sorra felidézni kedves emlékeket.
Gyertyákat gyújtani, a lángjukba nézni,
a szeretett arcot újra felidézni.


Nem kell hát megölni annyi szép virágot,
feldíszíteni egy megkövült világot,
ami kong a csendtől, lélektelen, rideg,
mely a lét súlyától az élőt sem menti meg.


Vagy Te másért jársz ki, - bocsánatot kérni?
Hiszed, képtelenség másképp utolérni?
Ám akit keresel, ott már nem találod,
siettetned nem kell korai halálod!


Hisz lelkedben ott él, kitörölhetetlen!
Mert, hát jó az Isten, sohasem kegyetlen.
Kinek sorsa egykor összefutott véled,
álmodban, lelkedben újra, újra éled.


Újra látni fogod, tudsz vele beszélni,
lesz még új esélyed bocsánatát kérni.
S Te is megbocsáthatsz régi sérelmeket,
megnyugtathatod a nyugtalan lelkedet.


Ám ehhez nincs szükség halottak napjára,
s nem kell koncentrálni bánatra, halálra,
jobb a szép dolgokat újra felidézni,
szeretted szemébe újra belenézni…


Forrás ~ Internet

 
Aranyosi Ervin ~ Halottaknak napján

Halottaknak napján,
gondolkozz el, kérlek!
Mennyire fontosak
azok, akik élnek?
 
Milyen gyakran gondolsz
rájuk szeretettel?
Jelenthet-e annyit,
mint ki régen ment el?

Ilyenkor az ember
temetőbe jár ki,
Elmúlt szeretteit
véli megtalálni.
 

Közben annyin élnek
magányosan, távol,
kire nem jut idő,
kit a szív nem ápol.


Pedig a halottak
a szívünkben élnek.
A hétköznapokba
bőven beleférnek.
 

M’ért nincs az élőkért
ugyanilyen ünnep,
ami lángra gyújtja
apró mécsesünket.


Aki elment, jól van,
csak egy más világon,
s nem tud örvendezni
levágott virágon.
 

Földdé porladt testet
látogatsz a sírnál.
Élőkért tehetnél,
ahelyett, hogy sírnál!


Oly sok a magányos,
kinek nem jut semmi.
Ki örülni tudna,
ha tudnák szeretni.
 

Ám ezt meg se látod
- tudod - attól félek.
Megbékélni kéne,
s nem visz rá a lélek.


Vársz, amíg késő lesz,
mikor már nem bánthat,
akkor száll szívedre,
majd a gyász, a bánat.
 

S jön halottak napja,
s mész a temetőbe,
bocsánatot kérni,
s elbúcsúzni tőle…


Forrás ~ Internet


HALOTTAK NAPJÁRA

Emlékezz ma mindenkire, kiket szerettél, s már nincsenek,
De azokra is gondolj, kik itt vannak még veled.
Gyújts gyertyát az elhunytnak, s az élőnek egyaránt,
Hadd lobogjon mindenkiért egy aprócska gyertya láng.

Lobogjon a gyertya, a harcban elhunyt lelkekért,
Kik meghaltak az én s te létedért,
Kik családjukat vesztették el, kik egyedül maradtak,
Kik értem, érted s értünk mindent feladtak.

Végül emlékezz azokra, kik nem lehetnek már veled,
S egy perc erejéig, csendben hajtsd le a fejed,
Majd gyújts gyertyát az elhunytnak, s az élőnek egyaránt,
Hadd lobogjon mindenkiért egy aprócska gyertya láng.

Bojtor Zsuzsanna

Forrás ~ Internet